Igazán rendhagyónak nevezhetõ életút az övé. Göncz Árpád 1922-ben született, polgári családban. A szervezõ, lelkes fiatalember a Teleki Pál munkaközösség tagja lett, majd a Független Kisgazda Pártban Kovács Béla személyi titkára, a 47-es per után állásnélküli, késõbb az 56-os forradalomnak aktív részese, a rákövetkezõ évben letartóztatják, Bibóval és Regéczy Nagy Lászlóval hárman állnak a bíróság elõtt, életfogytiglant kap, 6 év és 3 hónap után szabadon engedik. A börtönben fordítással foglalkozik. "Mulatságos módon az elsõ szépirodalmi fordításomat odabenn készítettem el: Galsworty Forsyte Sagájának Indian Summer címû részletét fordítottam, és azt csempésztettem ki házassági évfordulómra a feleségemnek. Ez volt utóbb a próbafordításom az Európa Könyvkiadónál és ennek alapján kaptam munkát..." Író, mûfordító. A közelmúltban a Magyar Írók Szövetségének elnöke volt. Idõközben pedig, nos idõközben jogászként hegesztõ, majd agronómus. Dolgozott a Földhitel Intézetben, a kispesti Vegyipari Gépgyárban, az AGROTERV-ben, az Országos Mezõgazdasági Minõségvizsgáló Intézetben..., ki tudná mind felsorolni. Ma Magyarország köztársasági elnöke. Karácsonyi számunkat készítve felkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre, s kérésünknek készséggel tett eleget. Az alábbiakban közöljük az interjú szövegét.

- Az ember - különösen bizonyos ideológiák hatására - hajlamos azt hinni, hogy a fejlõdés egyenes irányú, és ez mindig egybeesik az idõvel: ami közelebb van hozzánk, az fejlettebb. Ez meglehetõs egyszerûsítése az emberiség történetének. A "kacskaringós" idõben kell az embernek felismernie a maga viszonyát a korához. Senki nem önmagával kerül konfliktusba, hanem a korral, amelyben él. Szerencsésebb esetekben ez a konfliktus oldódik, tehát az egyén azonosulni tud korával, elfogadja a társadalom törekvéseit, és a maga elképzeléseinek is tere nyílik. A mai magyar társadalomfejlõdés alkalmas arra, hogy megélhetõ legyen a "történelmi jelen idõ". Nincs kivételezett ideológia, mely a maga érték- és normarendjét igyekezne ráerõltetni a közösségre.

- A határainkon kívül élõ magyarság etnikai közösségünkhöz tartozik. A magyar politika ennek tudatában kíséri figyelemmel a szomszédos és távolabbi országokban élõ magyar anyanyelvûek sorsának alakulását. Azt szeretnénk, ha megerõsödne az anyaország és a határon kívül élõ magarok kapcsolata anélkül, hogy ez bárki rovására történnék. Bevalljuk: a politikai határok tiszteletben tartása mellett hazánk érzelmi határait igenis ki szeretnénk terjeszteni. A határok szabad átjárhatósága révén a kulturális, gazdasági kapcsolatokat szeretnénk szorosabbra fûzni az élet minden területén. Olyan viszonyokra vágyunk, hogy senki ne kényszerüljön elhagyni szülõföldjét. Ott lehessen szabadon és nyugodtan magyar, ahová a gyökerei kötik. Erre az oktatás, a kulturális kapcsolatok terén máris egyre több kapu nyílik, és a piacgazdaság megteremtésével a gazdasági együttmûködés, befektetés és munkavállalás lehetõségei új, ma még nem ismert együttmûködési formákat alakíthatnak ki magyarok és magyarok között.

- Hazánk és a Jugoszláviában élõ magyarságnak közös érdeke, hogy Jugoszláviában békesség legyen. Magyarország a Jugoszláviában zajló folyamatokat figyelemmel kíséri, de azokat minden tekintetben déli szomszédunk belügyének tekinti, a jugoszláviai realitásokat tudomásul veszi. Országaink között a kapcsolatok rendezettek. Közös elõnyök alapján az együttmûködés fejlesztésére törekszünk. A két országnak a közeljövõben sok tekintetben hasonló feladatokat kell megoldania. Ebben segítenünk kell egymást, kölcsönösen fel kell használnunk tapasztalatainkat (...) Bízom benne, hogy a jugoszláviai magyarsággal - mint minden határainkon kívül élõ magyar kisebbséggel - a nacionalizmus, sovinizmus, revizionizmus vádjának még az árnyékától is mentesen alakulhatnak kapcsolataink. Összetartozásunk tudata és gyakorlata természetes emberi igény, ami nem irányul senki ellen. A nemzeti kisebbségek összekötnek és nem elválasztanak, s nem állíthatnak szembe egymással országokat, nemzeteket. Csak ez, a gyökeresen új érzelemvilágú nemzetiségi politika és gondolkodásmód vezethet ki bennünket - kelet-közép-európai népeket és nemzeteket - történelmünk káros megrögzöttségeibõl.